EMMANUEL MACRON SZERINT EURóPA HASZNáLHAT NUKLEáRIS FEGYVERT

Macron az Ebra által hétvégén publikált interjúban közölte, hogy szerinte el kell kezdeni az Európa védelméről szóló tárgyalásokat, és megvitatni egyrészt a légvédelmi képességeket, és hogy kinek milyen nagy hatótávolságú rakétája van, illetve, hogy kinek a határain belül vannak amerikai illetőségű nukleáris fegyverek - utóbbi kijelentésével feltehetőleg Németországra utalt, ahova az USA több nukleáris fegyverét telepítette. A francia elnök leszögezte, hogy Franciaország kész nagyobb mértékben hozzájárulni Európa védelméhez.

Keményebb hangnem az oroszokkal szemben

Macron február végén egy szűk körű beszélgetés során azt mondta, hogy nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy NATO-csapatokat küldjenek az ukrajnai harcmezőkre. A beszélgetésen részt vett Olaf Scholz német kancellár, David Cameron brit külügyminiszter, Andrzej Duda lengyel elnök és Mark Rutte holland miniszterelnök. Kijelentése az EU-s vezetők között általában nemtetszést váltott ki, de például Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter üdvözölte a felvetést, miközben Donald Tusk lengyel kormányfő határozottan ellene volt. 

Macron újabb, a nukleáris fegyverekről szóló kijelentése nem maradt francia kommentár nélkül sem. Egységes ellenzéki vélemény, hogy már a gondolat is felháborító, hogy a  francia nukleáris arzenált az európai szomszédok szolgálatába állítsák. 

François-Xavier Bellamy, a konzervatív Köztársaságiak párt vezetője azt mondta, hogy szerinte Macron "a francia szuverenitást" sértő kijelentéseket tett, a radikális baloldali Engedetlen Franciország politikai mozgalom felől pedig közölték, hogy Macron a tűzzel játszik. Thierry Mariani, a mozgalomhoz kötődő, oroszbarát érzelmeiről ismert EP-képviselője azt mondta, hogy szerinte

és hozzátette cinikusan, hogy "a nukleáris fegyvereink után Franciaország helyét az ENSZ Biztonsági Tanácsában majd átadják az Európai Uniónak.”

Érdemes megjegyezni, hogy Macron ötlete nem újkeletű. Már 2020-ban is "stratégiai párbeszédre" hívta európai kollégáit, hogy országa nukleáris erejét Európa kollektív biztonságának szolgálatába állítsa. Felvetése akkor süket fülekre talált, miként 2022-ben ismét, amikor megismételte ajánlatát. 2024 januárjában viszont változott a helyzet: Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) vezetője a Politicónak adott interjúban azt mondta, hogy Európának fontolóra kell vennie Macron ajánlatát, sőt hosszútávú célként kell azt értelmeznie. 

Ne a NATO és az USA legyen az úr!

A francia elnök úgy véli, hogy országa nukleáris képességeinek az egész kontinensre való kiterjesztése fontos lépés ahhoz, hogy Európa független katonai hatalommá válhasson, és leszögezte, hogy a „hitelt érdemlő európai védelemnek” át kell ugrania az Egyesült Államok vezette NATO által eleve létező védelmen. A szombaton közölt interjúban azt mondta, a francia álláspont szerint 

A Brexitet követően Franciaország maradt az Európai Unió egyetlen atomhatalma, az Egyesült Királysággal ellentétében viszont Párizs nem függ amerikai technológiától. Franciaország az 1960-as években alapozta meg nukleáris csapásmérő erejét, ezzel együtt megágyazott függetlenségének is, jelenleg körülbelül 300 nukleáris robbanófeje van. Macron felvetésével kapcsolatban korábban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy a katonai szövetség nukleáris elrettentő ereje évtizedek óta működik, és szerinte ezt nem szabad aláásni. 

Macron múlt héten, a párizsi Sorbonne Egyetemen az európai parlamenti választások okán tartott kampánynyitó beszédet, és ebben is figyelmeztetett, hogy az orosz fenyegetés létfontosságúvá tette, hogy Európa fokozza a háborúra való felkészülést. Közölte: a NATO európai pillérére szükség van, de fel kell építenünk az önálló európai védelmi képességeket is. „Egy olyan Európát kell felépíteni, amely képes megmutatni, hogy nem az Egyesült Államok alárendeltje."

2024-04-29T08:50:39Z dg43tfdfdgfd