KüSZöBöN áLL MALAJZIA SZéTESéSE?

A terv mögött az állam Gabungan Parti Sarawak (GPS) kormánykoalíciója áll, amely nélkül a szövetségi parlamentben Anwar Ibrahim miniszterelnök nem biztosíthatta volna a 2022-es országos választások után a kormányfői tisztséghez szükséges parlamenti létszámot. A végső cél Sarawak és Sabah önkormányzatiságának visszaállítása az úgynevezett Malajziai Megállapodásban foglaltak szerint, amely kiterjed az egészségügyi ellátásra, az oktatásra és a két államban található bőséges természeti erőforrások kezelésére.

A maláj politikai rendszer alapja a szövetségi képviseleten alapuló demokratikus alkotmányos monarchia, amelyben a Yang di-Pertuan Agong (vagyis a legfőbb szultán) – az egyes maláj államokban uralkodó kilenc szultán egyike – az államfő. A végrehajtó hatalmat a szövetségi kormány és a 13 állami kormány, a törvényhozó hatalmat pedig a szövetségi parlament és a 13 állami parlament gyakorolja.

Sarawak előnyös helyzetben van ahhoz, hogy elismertesse Malajzia két borneói államának jogait, az 1963-as szerződés alapján, amely annak idején egyesítette őket Malajziával és Szingapúrral a Maláj Föderáció keretében. A britek a korábbi maláj gyarmati területeket egységes független állammá akarták szervezni, de 1965-ben Szingapúr végül kivált az államszövetségből.

Sabah és Sarawak integrációja sem ment könnyen, hiszen a borneói területek fejlettségben a Maláj-félszigettől is jelentősen elmaradtak. Érdekesség, hogy a két állam még a brit gyarmati rendszerben is különállónak számított, hiszen Sarawak 1946-ig közvetlenül a „fehér rádzsa”, James Brook és családja uralma alatt állt, Sabahot pedig egy kereskedelmi társaság gyarmatosította.

A hosszú ideig háttérbe szorított Sarawak megpróbál valódi állammá válni az államon belül, és az autonómiára való törekvése részben máris sikerrel járt. Ugyanis tárgyalásokat folytatott a nemzeti energiaipari óriáscéggel, a Petronasszal, hogy nagyobb részesedést kapjon az államban kitermelt kőolajból és földgázból származó bevételekből, valamint a szárazföldi kőolaj- és földgázforrások igazságosabb megosztásáról az állami tulajdonú Petros energetikai vállalaton keresztül.

A közelmúltban Sarawak – kihasználva nagy vízenergia-tartalékait – Japán és Dél-Korea számára zöldhidrogén szállítására irányuló megállapodásokat kötött, továbbá előzetes tárgyalásokat folytat Szingapúrral, hogy akár 1000 megawattnyi vízenergiát küldjön a városállamba tenger alatti kábeleken keresztül.

Az év elején Abang Johari Openg, Sarawak 2017-től hivatalban lévő miniszterelnöke bejelentette, hogy folyamatban van az állam első kereskedelmi bankjának létrehozása. Emellett a tervek szerint az állam átveszi a Malaysia Airlines vidéki légi járatát, a MASWingset, ezáltal létrehozva 2025-re Sarawak egyetlen légitársaságát.

Nem mindenhol szeretik a maláj nacionalizmust

Persze a gazdaság csak az egyenlet egyik része. Az állami vezetők egyre hangosabban nyilatkoznak a közérdekű kérdésekben is, mint például a közelmúltban az Allah márkájú zoknik árusítása miatt kitört botrányban, amelynek eredményeként számos boltban robbantak Molotov-koktélok. Az ügy lényege, hogy 2024. márciusában a Petaling Jaya-i Sunway Cityben található KK Super Martban árult zoknikra az Allah szó volt nyomtatva, ami a közösségi médiában is elterjedt, és óriási felháborodást váltott ki a muszlimok körében. Ezután ért három üzletet is Molotov-koktélos támadás országszerte.

Április elején Abdul Karim Rahman Hamzah, az állam idegenforgalmi minisztere sürgette a rendőrségnél, hogy tartóztassák le a szövetséges és korábbi kormánypárt, az UMNO (Egyesült Maláj Nemzeti Szervezet) ifjúsági vezetőjét, amiért bojkottkampányt indított a sértő zoknit árusító szupermarketlánc üzletei ellen. Valójában egyes maláj politikusok az esetet a maláj nacionalizmus felkorbácsolására próbálták felhasználni a kisebbségekkel szemben, így Sarawakban is.

Sarawak 2,5 millió lakosának kisebb részét teszik ki a muszlimok, ellentétben a félszigettel, ahol a maláj muszlimok vannak többségben. Az államban az alapvetően keresztény, kisebb részben muszlim vallású ibánok a lakosság 28 százalékát adják, ők a legnagyobb etnikai csoport Sarawakban, Malajzia egyetlen keresztény többségű államában. A népesség közel egynegyede kínai etnikumú, míg a sarawaki malájok mintegy 23 százalékát alkotják az állam lakosságának.

A muszlimok ezért az államban nem remélhetik, hogy a többi közösség támogatása nélkül monopolizálni tudják a politikai hatalmat. Sarawak ezt kihasználva most egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy befolyásolja a nemzetről alkotott elképzeléseket, és ezt minden malajziai javára tegye.

Megfigyelők szerint a félszigeten növekvő maláj nacionalizmussal szembeni ellenállás Sarawakban szinte általános, és közvetlenül kapcsolódik a nagyobb állami autonómia iránti követelésekhez. Ugyanakkor ez kevésbé számít igazi kihívásnak Anwar miniszterelnök szövetségi kormányának, mint inkább emlékeztető arra, hogy követeléseik nem fognak feledésbe merülni. A szövetségi kormánynak még le kell zárnia az oktatási és egészségügyi autonómiáról szóló tárgyalásokat, és még azt sem tudni, hogy Sarawak és Sabah képes lesz-e keresztülvinni a szövetségi parlamenti helyek 35 százalékos arányára vonatkozó követelését.

Tulajdonképpen a sarawaki kormányzat lépései annak a törekvésnek a részét képezik, hogy teljes autonómiát szerezzen a szövetségen belül. Ez nem egyedülálló jelenség, hiszen más országokban is láttunk már erre példát, ahol maximális autonómiát kapnak a szövetségi kormánytól, és a legtöbb dolgot maguk intézhetik, de politikailag mégis egy nagyobb szövetség részei maradnak.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.

(Borítókép: Kuala Lumpur, Malajzia. Fotó: Annice Lyn / Getty Images)