MIéRT éPPEN SZERDáN TARTJáK A HORVáT PARLAMENTI VáLASZTáSOKAT?

Az igazsághoz tartozik: nem ez az első eset, hogy a horvát Sabor képviselőit nem hagyományosan, a hétvégén választják meg. Az ezredfordulón, 2000. január 3-án, azaz egy hétfői napon választották meg a törvényhozás tagjait. Igaz, az a nap közvetlenül az ünnepek másnapjára esett.

A választási bizottság szerint a hétvégén, munkaszüneti napon könnyebb a választások lebonyolítása, hisz zárva tartanak azok az intézmények – iskolák, óvodák –, ahol a lakosság leadhatja szavazatát.

Az egyik ellenzéki párt szerint egyáltalán nem véletlen az időpontválasztás: az elnök a nagyobb választási részvételben bizakodik. A hétvégén ugyanis sokan kirándulnak vagy éppen az Adriára mennek.

A legtöbb mandátumért az államalapító jobboldali, jelenlegi kormánypárt, a HDZ, a Horvát Demokratikus Közösség, illetve a középbaloldali szociáldemokrata párt, az SDP körül tömörülő koalíció száll ringbe. A HDZ vezető jelöltje Andrej Plenkovics kormányfő, a balliberális Igazság folyama elnevezésű szövetségé pedig a kihívó államfő, Zoran Milanovics. A koalíció egy népszerű sláger után kapta a nevét.

AP, takarodj!

– ezzel a mottóval tüntettek napra pontosan két hónapja Zágrábban AP, azaz Andrej Plenkovics miniszterelnök és teljes kabinetje ellen.

A demonstrálók a parlamenti választások mielőbbi kiírását sürgették. A hangulatot csak gerjesztette, hogy a kormánypárt alaposan lebecsülte a résztvevők számát, akik viszont burjánzó korrupcióval vádolták a kormánypártot és a kormányt egyaránt. „Oroszbarát tüntetés” – ezzel a megállapításával a kormányfő csak olajat öntött a tűzre.

Ki nyer ma?

A horvát törvényhozás, a Sabor képviselőinek száma nem állandó. Az idén a tíz választási körzetben egyenként 14 képviselőt, azaz összesen 140-et választanak közvetlen szavazással. Három képviselőt választanak azok a szavazók, akiknek bejelentett lakhelye az országon kívül van, további nyolcat pedig a Horvátországban élő kisebbségek. A szerbeknek például három, a magyaroknak egy képviselője lesz a parlamentben.

Hasonló eredményeket mért hetekkel korábban a Politico is, amely a HDZ támogatottságát 32, a SDP-ét 22 százalékosra becsülte.

A horvátországi elemzők szerint a Hazafias Mozgalom 15, a Možemo! (talán úgy fordíthatnánk: Képesek vagyunk rá!) az eddiginél több, 11, a Most, a Híd pedig 9 képviselői helyre számíthat.

Bejut még a Saborba az Isztriai Demokratikus Párt, az Észak elnevezésű független platform és a Fókusz-Köztársaság koalíció. A becslések nem számítanak teljesen mérvadónak, mert a bizonytalanok aránya több választási körzetben meghaladja a 10 százalékot.

Mindenesetre ez az esélylatolgatás nem kedvez a köztársasági elnök ambícióinak.

Berlinben a kormányfőnek szurkolnak

Zoran Milanovics egyébként két héttel a választások előtti váratlanul lemondott államfői tisztségéről, így nem kizárt, hogy két szék között a pad alá esik.

Törekvéseiben a legjobbakat kívánjuk neki, bár ki kell ábrándítanom, a HDZ-vel ugyanis győzni tervezünk, ami után én maradok a kormányfő

– üzente neki riválisa, Andrej Plenkovics.

Milanovics győzelme tektonikus változásokkal járna – vélik Berlinben, ahol attól tartanak, az államfő esetleges diadala után nem számíthatnának többé Horvátországra megbízható és stabil partnerként.

Plenkovicsot ezzel szemben csapatjátékosnak tartják, aki nagymértékben enyhítheti azt a fejfájást a Nyugaton, amit számukra a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor vált ki.

Plenkovics egy szilárd, szavatartó szövetséges a bizonytalan helyzetben, és ez kincset ér

– mondta például Christian Haase, a Kereszténydemokrata Unió, a CDU parlamenti képviselője a Bundestagban.

(Borítókép: Zoran Milanović (b) horvát elnök megbízza a kormányalakítással a Horvát Demokratikus Unió (HDZ) vezetőjét, Andrej Plenkovicsot (j), miután pártja megnyerte a július 5-i zágrábi parlamenti választásokat, 2020. július 16-án. Fotó: Stipe Majic / Anadolu / Getty Images Hungary)