SZáZEZER TANáR SZTRáJKOL ROMáNIáBAN, MIT éRHETNEK EL EZZEL?

Miközben Magyarországon immár hónapok óta a tanárok és diákok tiltakozásától hangos Budapest, Romániában is elege lett a tanároknak: a héten tanárok ezrei követelik Bukarestben és az ország nagyobb városaiban, hogy a kormány emelje meg a fizetésüket és költsön jóval többet az oktatási rendszerre. A hasonlóság viszont ennyiben lényegében ki is merül a magyar és romániai tanártiltakozások között.Romániában a tanárok nemcsak tüntetnek, de 100-150 ezren sztrájkba is kezdtek - sztrájkba is tudtak kezdeni - amire a kormány büntető törvénykezés, rohamrendőrök és paprikaspray helyett kifárasztással, időhúzással és a diákok és szülők tanárok ellen hangolásával reagál. Tervezett kormányváltás és a közelgő érettségi is nehezíti a pedagógusok dolgát, akik viszont egyelőre eltökéltek, hogy addig sztrájkolnak, amíg csak kell.

Sokat ígért, alig adott a kormány

A romániai tanártiltakozás azután indult, hogy a kormány idén, a minimálbér emelése után minden közszférában dolgozó fizetését az új minimumhoz igazította, kivéve a tanárokét. Hogy miért pont a tanároknak nem jár emelés, arra nem volt semmi indoklás, egyszerűen kimaradtak a buliból. Ez elképesztően felháborította a pedagógusokat, akiknek már azelőtt is rengeteg panaszuk volt a munkakörülményeikkel és a tanári szakma megbecsülésével kapcsolatban. A tanárfizetéseket ráadásul az inflációval sem indexálták az idén, pedig ezt is törvény írná elő. Áprilisban az éves alapú infláció 11.23 százalék volt Romániában.

A tanárok fő követelése, amiért először figyelmeztető sztrájkot tartottak, majd hétfőtől általános sztrájkba kezdtek a pedagógusok, az, hogy a kezdő tanárok fizetését a jelenlegi 2400 lejről emelje 4000 lejre, vagyis a román átlagkeresethez közeli szintre a kormány. Ez persze azt is jelentené, hogy a tapasztaltabb tanárok fizetését is arányosan emelni kellene. A román átlagos jövedelem 4554 lej, mai árfolyamon 342 560 forint. Kántor Boglárka, a gyergyóalfalui Sövér Elek Szakképző Líceum tanítója és szakszervezeti felelőse viszont a 444-nek azt mondta, hogy egy friss diplomás az átlagfizetésnél jóval magasabb fizetésért, a kezdő tanári bér akár háromszorosáért is el tud helyezkedni, így a tanári pálya egyre kevesebb embert vonz. Ezzel együtt persze a tanári szakma társadalmi megbecsülése is nagyon rossz.

Emanuel Pop, egy 27 éves kolozsvári biológiatanár, aki emellett doktori hallgatóként tanárszakos egyetemistákat is tanít, azt mondja, 90 hallgatóból jó, ha három akar tényleg a közoktatásban elhelyezkedni. A többiek, még ha vonzotta őket a tanári pálya, amikor jelentkeztek az egyetemre, hamar rájönnek, hogy a diplomájukkal, főleg természettudományi területen sokkal magasabb fizetésért is el tudnak majd helyezkedni. Pop szerint fizika, matematika és számítástechnika tanárt már most is alig lehet találni az országban, pár éven belül pedig tényleg kritikus lesz a helyzet.

Pop maga is azt mondta a 444-nek, hogy a tanári fizetéséből egyszerűen nem tud megélni Kolozsváron, ezért magántanítványokat is kell fogadnia. Ő ötödik éve tanít, így még mindig a kezdő, 2400 lejes tanárfizetést kapja. Az ötödik éve után emelkedhet majd a fizetése, de csak éppen hogy. Mindeközben egy szupermarketben 3000 lej kezdőfizetéssel lehet elhelyezkedni.

Mint mondta, a tanárfizetések ugyan emelkednek, de még a maximálisan elérhető legnagyobb alapfizetés 5000 lej havonta. Ezt a 25 éve a pályán lévő, nyugdíj előtt álló tanárok kaphatják, akik bónuszokkal együtt nagyjából 6000 lejt vihetnek hata.

Érdemes kiemelni, hogy Romániában többet keresnek a kezdő tanárok, mint Magyarországon - ezt EU-s adatok alapján be is mutattuk.

Costi Rogozanu, aki a Libertatea napilap újságíróból lett román nyelv és irodalomtanár egy Bukaresttől 200 kilométerre lévő településen, a 444-nek azt mondta, a Romániára jellemző hatalmas jövedelmi egyenlőtlenségek miatt az ország egyes részein amúgy a 2400 lej fizetés nem számít rossz fizetésnek. Mint mondta, az ő diákjai például nem igazán értették, miért panaszkodnak a tanárok, az ő szemükben egy 3000 lejes tanári fizetés már jó összegnek számít. Az ország már részein, főleg a nagyobb városokban viszont képtelenség megélni ebből az összegből.

A tanárokat nem csak az bőszítette föl, hogy csak az ő fizetésüket nem emelte a kormány, de hogy a saját ígéreteit sem tartja be az oktatás fejlesztésével kapcsolatban. Nyolc éve törvényt hoztak Romániában arról, hogy a GDP legalább 6 százalékát az oktatás fejlesztésére kell költenie a kormánynak, ez viszont még egyszer sem sikerült. Az oktatásra fordított állami összeg jelenleg éppen hogy meghaladja a román GDP 3 százalékát. Viszont mivel ezzel minden évben törvényt szeg a kormány, Rogozanu elmondása szerint évente törvényt kell hozni, ami feloldozza a kormányt a felelősség alól. Így az is a pedagógusok követelésének a része, hogy a kormány tartsa be a saját törvényeit és fordítson több pénzt az oktatás fejlesztésére, a tanárfizetéseken túl is. Kántor Boglárka szerint például az iskolai adminisztrátorok munkáját is segíteni kellene, mert például elképesztően elavult szoftverekkel kell elkönyvelniük a tanári fizetéseket és az iskolák pénzügyeit, amelyek néha csak éjszaka fogadnak be adatokat. Sok iskolának emellett nincs pénze elég adminisztrátorra, így akiknek rengeteget kell túlórázniuk, de ezért nem kapnak fizetést, és van, ahol elég takarítót sem lehet kifizetni, így jobb híján a tanárok mosnak föl órák előtt és után.

Tanárellenes hergelés

A hétfőn indult sztrájkot figyelmeztető sztrájk és több tüntetés is megelőzte. Ezek azonban nem kaptak igazán nagy sajtófigyelmet. Rogozanu szerint aznap, amikor 15 ezer tanár tüntetett Bukaresten a nagyobb fizetésekért, a legolvasottabb hír az újságokban az volt, hogy a román parlament előtt két szélsőjobboldali leköpött valakit. A kormány sem igazán vette komolyan a tanárok tiltakozását, egészen a sztrájk kezdetéig egyszer sem ültek le tárgyalni a szakszervezetekkel. Ezért is érezhették úgy a tanárok, hogy nincs más megoldás, mint a sztrájk. A 444-nek nyilatkozó tanárok szerint a kezdeményezés egyértelműen a tagságtól, a tanárokból érkezett, sőt, egyesek szerint még talán a szakszervezeti vezetőket is meglepte a nyomás.

A kormány a sztrájk előtt azt a taktikát választotta, hogy egyszerűen nem foglalkozott a tanárok problémáival. A munkabeszüntetés persze tárgyalóasztalhoz kényszerítette a kormányt, ahol viszont eddig semmi érdemi eredményt nem lehetett elérni. A 444-nek nyilatkozó tanárok szerint minimális engedményekről beszélt eddig a minisztérium, például, hogy könyvekre és továbbképzésekre kapnának támogatást a tanárok, ez viszont nagyon messze van a szakszervezet követeléseitől. A kormány tagjai közben a sajtóban arról beszélnek, hogy egyszerűen nincs forrás a béremelésekre, de Kántor Boglárka elmondása szerint aznap, amikor erről nyilatkoztak, emelték egy másik közszférában dolgozó csoport, a környezetvédelmi szakdolgozók fizetését.

A kormány másik taktikája az, hogy megpróbálja a tanárok ellen hangolni a diákokat és a szülőket. Nicolae Ciuca miniszterelnök a sztrájk második napján szülőkkel és tanulókkal tárgyalt, vagy inkább fotózkodott, és arról beszélt, hogy mindenki szeretné megoldani az oktatás problémáit, de a tanárok sztrájkja ezt éppen hogy akadályozza. A 444-nek nyilatkozó tanárok szerint ugyan nem álltak ki a diákok és a szülők a tanárok mellett Romániában úgy, mint Magyarországon, de sok helyen, főleg a nagyobb városokban érzik a tanárok a szülők és a gyerekek támogatását. Emanuel Pop szerint például a csütörtöki kolozsvári tanártüntetésen sok gyereket is lehetett látni.

Viszont vannak olyan hangok is, akik szerint a tanárok akkor érdemelnének nagyobb fizetést, ha jobbak lennének a diákok eredményei, a sztrájk pedig komoly gondot okoz azoknak a szülőknek, akik nem tudnak otthon vigyázni a gyerekeikre, akik a sztrájk miatt nem mehetnek iskolába. Romániában ugyanis a sztrájk alatt nincs kötelező gyerekmegőrzés és alapszolgáltatás, mint amit Magyarországon írt a sztrájktörvénybe a kormány. A sztrájk alatt a tanárok bent vannak az iskolában, de gyerekfelügyeletet nem látnak el. Kántor szerint azok a szülők állnak ki a sztrájk ellen, akik amolyan csomagmegőrzőként gondolnak az iskolára, és nem értik meg, hogy a gyerekeknek is rossz, ha az oktatás és a tanárok helyzete nem javul.

Nincs kit leköpni

Costi Rogozanu szerint a másik komoly különbség a magyar és román tanártiltakozások között az, hogy Romániában nincs igazán látható és célba vehető ellenfele a tüntetéseknek. Magyarországon transzparensekre lehet ragasztani Pintér Sándor vagy Orbán Viktor képét, Romániában viszont, ahogy fogalmazott, nincs kire köpni, a tanárok egy arctalan rendszer ellen kell, hogy fölvegyék a harcot. A kormány névleg mindennel egyetért de fölteszi a kezét, hogy nem tehet semmit, miközben bürokratikus úton nehezíti a tanárok helyzetét.

Ráadásul éppen a sztrájk közben vált majd miniszterelnököt a kormányzó nagykoalíció, a két évvel ezelőtti választások után kötött megállapodás értelmében. A konzervatív-liberális Nemzeti Liberális Pártot vezető Ciuca-t a szociáldemokrata Marcel Ciolacu váltja, aki persze az egész kabinetet átalakítja. Ez elnyújthatja a tárgyalásokat a tanárokkal , és félő, hogy ha a távozó kormány tesz is ígéreteket a tanároknak, az új kabinet azokat nem tartja be. Rogozanu szerint ebben a helyzetben se a távozó, se az érkező vezetésnek nem érdeke igazán kezelni a konfliktust a tanárokkal, ami azzal fenyeget, hogy nagyon elhúzódik a tiltakozás. Pop és Kántor szerint egyelőre még egyre több tanár csatlakozik a sztrájkhoz, amiben egyes források szerint a tanárok 65 százaléka vesz részt eddig. A tanév vége viszont lényegében a sztrájk végét is jelenti majd, ami ugyan még egy hónapra van. Addig viszont komoly konfliktust okozhat, hogy a tanárok nem készítik föl a diákjaikat az érettségire és a 8. osztályosok év végi vizsgájára. Kántor szerint talán még jól is jöhet az érettségiző diákoknak, hogy nincs tanítás, mert így csak az érettségi felkészülésre tudnak koncentrálni, amiatt viszont a tanárok is aggódnak, hogy a sztrájk miatt nehéz helyzetbe kerülhetnek a diákjaik. Az elhúzódó sztrájk pedig a szakszervezeteket és a tanárokat is komoly anyagi nyomás alá helyezheti, a tanároknak ugyanis a sztrájk idejére felfüggesztették a munkaszerződését, vagyis nem biztos, hogy erre az időszakra kapnak fizetést. Fel viszont nem adják, eltökéltek, hogy elérjék a céljukat.

2023-05-26T04:22:41Z dg43tfdfdgfd